A társadalom többsége inkább felelősnek tartja a brüsszeli szakciókat az elszálló árakért, mint nem, derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet a Publicus a Népszava megrendelésére készített.

A társadalom egészének 63 százaléka adta ezt a választ februárban.

Miközben decemberben még csak a társadalom 47-a vélte így,

azaz azóta többségbe került a válaszadók körében ez a meglátás. A lap úgy értékeli a fejleményeket, hogy hat a propaganda, hiszen a kormány hónapok óta nem beszél másról, mint hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók pörgették fel az árakat, és ezért keresztelték azt el "szankciós inflációnak".

Február 28. és március 6. között készített kutatásból kiderült, hogy a kormányt egyre kevesebben teszik felelősség a pénzromlásért.

Decemberben még a lakosság 74, most már csak a 65 százaléka veti a kormány szemére az inflációt. Ezzel szemben megugrott azok száma, akik a kereskedőkben keresnek bűnbakot, 63-ról 77 százalékra. Csökkent a gyenge forint hibáztatása is, 86-ról 75-re, míg a magas energiaárakat továbbra is érdemben ugyanannyian okolják az általános drágulásért 88-87 százaléknyian.

Ha a pártállás szerint nézzük, hogy kik is hibáztatják Brüsszelt az elszálló árakért, akkor azt látjuk, hogy még az ellenzéki szavazók körében is megnőtt ezek aránya.

December az ellenzékiek 19, februárban már 26 százaléka okolta a szankciókat.

A bizonytalanok körében pedig átbillent. Korábban csak egy jelentős kisebbség, 38 százalék hitte azt, hogy Brüsszelt is érdemes hibáztatni a magyar árdrágulásért, március elején már 57 százalék gondolta így.

A Népszava ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar élelmiszerárak irdatlan emelkedése elüt az uniós átlagtól, de még a szomszédaink inflációjától is. A februári Eurostat adatok szerint ugyanis

Magyarországon 47 százalékkal drágultak az élelmiszerárak egy év alatt, míg a második litvánoknál csak 29,7 százalékkal.

Ezt a kimagasló magyar adatot pedig nehéz volna csak a brüsszeli politikai döntésekre fogni.

A kiemelt kép forrása: unsplash.com