A miniszterelnök-helyettes a Duna-parti város főterén a közel negyedévezredes múlttal bíró télűző, tavaszköszöntő népszokáson a résztvevőkhöz szólva felhívta a figyelmet:

örökségünk olyan érték, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek, [...] ha nem őrizzük meg hagyományainkat, akkor ezt helyettünk senki nem fogja megtenni.

Azt mondta, hogy a természet megújulását idéző néphagyomány, történelmi emlékezet és spirituális szimbolika jellemzi a mohácsi busójárást, aminek hagyományait ápolni kell, hiszen ez a népszokás Hungarikum, és az egész emberiség számára értéket jelent, melyet

2009 óta már az UNESCO is az emberiség szellemi kulturális örökség részeként ismer el.

A miniszterelnök-helyettes beszédét követően felvatták az új busókat, majd szabad farsangolás vette kezdetét Mohács belvárosában - ahogy arról a frisshirek.hu-n is beszámoltunk.

A mohácsi népszokás népszerűsége töretlenül nő:

a szervezők becslései szerint az idei busójáráson a rendezvény hat napja alatt naponta 40-45 ezer ember vesz részt. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén rekordszámú, 2200 maskarás gondoskodik, a látogatók pedig február 16. és 21. között tizenöt helyszínen kétszáz programon vehetnek részt.

A köznyelvben sokácnak, a mohácsiak körében sokacnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.

A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok:

• borzas busóbundát,
• vászongatyát,
• bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban,
• jellegzetes kellékekkel - tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal - felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben. A népszokás további programjairól a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és a Mohácsibusójárás hivatalos oldala nevű Facebook-oldalon található bővebb tájékoztatás.

A kiemelt kép forrása: MTI / Ruprech Judit