A szöveg elején hangsúlyozzák, hogy a kormány nem mond igazat, amikor azt mondja, hogy a teljesítmény-értékelés szempontrendszerét és végrehajtását a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel széleskörű szakmai együttműködésben dolgozta ki. A szakszervezetek képviselői ugyanis csak a koncepciót látták, amiről tudni lehetett, hogy nem végleges. A szakszervezetek közben olyan követeléseket fogalmaztak meg, mint a legalább 45 százalékos alapbéremelés, a kötelező óraszám újbóli bevezetése, illetve hogy a többletmunkát a rendkívüli munkaidő díjazásának megfelelően fizessék ki. A PDSZ és a PSZ a kormány teljesítményértékelésről szóló tervezetének elkészítésében végül nem vett részt, a kész tervezet pedig egyetlen elemében sem tartalmazza a két szakszervezet által másfél éve megfogalmazott követeléseket.

A szakszervezetek úgy látják, hogy a kormány nem arra törekszik, hogy a kitűzött célt, a pedagóguspálya újbóli vonzóvá tételét megvalósítsa, hanem arra, hogy immár uniós támogatás felhasználásával további lépéseket tegyen az intézményi autonómia lebontása, a pedagógusok kiszolgáltatottságának növelése érdekében.

Kifogásolják, hogy a kormány teljesítményértékelési rendszerének tervezete nem felel meg az EFOP Plusz programban foglalt vállalásának.

„Objektív módon nem mérhető teljesítmények, tulajdonságok, szubjektív szempontok szerint történik a pedagógusok, vezetők osztályozása. Azt mérik, milyen mértékben lojális a feljebbvalóihoz, de a közösségi médiában történő megnyilatkozások nyomon követése és értékelése is bekerült a pontozásos rendszerbe. A pedagógusok értékelésének jóváhagyása a tankerületi igazgató joga lenne, tehát egyrészt nem felel meg a valóságnak az, hogy az értékelés intézményen belül történne, másrészt az, hogy a pedagógus béremeléséről és bércsökkentéséről egy külső, a pedagógus teljesítményét, sok esetben személyét sem ismerő vezető dönt, bizonyítja, hogy mi a valódi cél: nem a mérhető teljesítmény, a minőségi munka honorálása, hanem a külső hatalomnak történő alávetettség, kiszolgáltatottság növelése, emellett ez a rendszer a sztrájkjog gyakorlásának további korlátozására is irányul”

– fejtik ki álláspontjukat.

A tervezett teljesítményértékelési és bérdifferenciálási rendszer a két nagy szakszervezet szerint alkalmatlan a pedagóguspálya vonzerejének helyreállítására, a tanulói eredményesség növelésére, de egyúttal a pedagógusbérek ígért felzárkóztatásást sem valósítja meg, kiszámítható életpályát, előmenetelt pedig még annyira sem biztosít a PSZ és a PDSZ szerint.

„Ezzel nemcsak a pályakezdők számára nem válik attraktívvá a pedagóguspálya, hanem a jelenleg évtizedek óta pályán lévő pedagógusok további tömeges elvándorlása is várható”

– vetítették előre.