A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
Támogatás
Az Abaligeti-barlang az idén már több, összesen három árvizet is megélt- derül ki az Igazgatóság közleményéből. Ezek az árvízek azonban közel sem olyan veszélyesek, mint ami a köztudatban szerepel a kifejezéssel és jelenséggel kapcsolatban.
A laikusok számára megnyugtató összefoglalót készítettek a barlang illetékesei, amelyből kiderült, hogy nincs ok aggodalomra. Mint írják, az Abaligeti-barlang patakja a barlang teljes hosszában folyik. Éppen ennek köszönhetően alakulhatott ki maga a barlang is, hiszen a hordalék és a patak vize alakította ki a járatokat. Évezredek óta tartó folyamatról van szó.
A barlang feletti erdőből érkező csapadékvíz a talajból elszivárogva átjut a kőzetek repedésein, és így kerül a barlangba, ahol egy kis patakká alakul. Ez a csapadékvízből született és felduzzadt patakocska percenként 100-150 liter vízhozammal rendelkezik.
A barlang kijáratán távozik, és az Abaligeti-tóba folyik bele.
Amikor nagy mennyiségű csapadék esik, értelemszerűen a patak is jóval nagyobb mennyiségű vízhozamú lesz, és ez a hatalmas mennyiségű víz sokkal több, mint amennyi távozni tud a barlang kijáratán. A megemelkedett vízszint ellepi a korlátokat, lépcsőket is, ilyenkor természetesen a barlang zárva van a nagyközönség előtt.
Amikor a felduzzadt csapadékvíz-patak elhagyja a barlangot, a barlangi patak ismét a régi mederben folydogál tovább. A barlang szakemberei eltakarítják a hordalékos, sáros, kavicsot, és a több órás tevékenység után lehetővé teszik a barlang látogatását.
Fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága honlapja
