Nagy Márton optimista: a háborús infláció gyors eltűnését jósolta
Az eredmények be fognak érni, a következő hónapokban látni lehet majd, hogy az infláció csökken, a gazdaság pedig elkerüli a recessziót. Idén 1,5 százalékkal, jövőre pedig 4 százalék fölött nőhet a gazdaság – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, most pedig a Mandiner hetilapban nyugtatta meg a Fidesz-hívő olvasókat, írta meg a Frisshirek.hu is. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök Magyarország törékeny helyzetéről elmondta, „Szimpla riogatás, félrebeszélés, pánikkeltés, károgás” a kormány kommunikációja, Csaba László professzor pedig az IMF behívásának, újabb Bokros-csomagszükségességéről beszélt a cikket szemléző 24.hu-nak.
"Talán meglepő lesz, amit mondok, de amilyen gyorsan jött, olyan hamar el is tűnhet az infláció."
Ezt mondta Nagy Márton a Mandinernek. Az elszálló inflációra, élelmiszer-inflációra vonatkozó magyarázata valóban kevésbé volt meglepő, megismételte a kormányzati érvelést, bár okként a háború, Brüsszel elhibázott szankciói mellett megemlítette a forint árfolyamát, a jövedéki, népegészségügyi adó emelését és a bérnövekedés hatását is.
Számításai szerint az üzemanyagárstop kivezetése miatt a januári infláció 25 százalék fölé csúszhat, ott tetőzik, februárban már drasztikus csökkenés jöhet, év végére pedig teljesülhet a kormány célkitűzése, az egyszámjegyű infláció.
Leszögezte, hogy inflációs szempontból kifejezetten jó, hogy az élelmiszeripar túltermelési válságban van, emiatt február-márciusban megállhat az árak emelkedése. Az ársapkák nem infláció-felhajtó erejűek, és nem is emiatt van hiány néhány boltban. Ő úgy gondolja,
az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcra, nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik.
Nagy Márton beszélt arról is, hogy maximálisan tiszteletben tartja a kormány az MNB függetlenségét, bár ő is azok közé tartozott, akik kamarcsökkentést várt tőlük, hiszen túl magasnak tartja a kamatot, ami miatt lassulhat a gazdasági növekedés, a megemelt tőkeelvárások pedig akár a hitelezés leállásával is fenyegethetnek. Enélkül pedig nincs növekedés - nyomatékosította szavait.
A kormánynak ugyanolyan fontos az infláció letörése és a recesszió elkerülése, ezek ráadásul nem is zárják ki egymást, az a szabály nem érvényes, hogy a GDP csökken az inflációval, a kínálati korlátok csökkennek, akkor az infláció lemegy, a növekedés pedig gyorsul, amit csak a lakossági fogyasztás lassíthat majd - foglalta össze a 24.hu az interjút szemléjében.
A lap közgazdászok véleményét is kérdezte. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök Magyarország törékeny helyzetéről elmondta, hogy
„szimpla riogatás, félrebeszélés, pánikkeltés, károgás”
történik a kormány kommunikációjában. Csaba László professzor pedig
újabb Bokros-csomagszükségességéről beszélt.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán