Magyarország pénzügyi helyzete stabil, nyugtatta a kedélyeket Varga Mihály
Az ország biztonságos működéséhez, az energiaszámlához, a családok támogatásához és a nyugdíjak értékének megőrzéséhez szükséges források rendelkezésre állnak a jövő évre, a költségvetés finanszírozási helyzete stabil - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a központi költségvetés 2023. évi finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatón Budapesten hétfőn.
Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető kiemelte, hogy
a kedvezőtlen nemzetközi környezetben is folytatja a kormány a hiány és az államadósság csökkentését, amennyiben szükség lesz rá, kész további lépéseket tenni a cél érdekében.
A költségvetés hiánya 2023-ban 3,5 százalék lesz az idei évre várható 4,9 százalék után,
az államadósság pedig a tavaly év végi 76,8 százalékról 74 százalékra csökken 2022 végére - jelentette ki Varga Mihály, aki azt is elmondta, hogy a kormány a jövő évi költségvetés újratervezését megkezdte, a hónap végéig - a hiánycélt megtartva - módosítani fogják a korábban elfogadott törvényt, hiszen "más gazdasági pályát" látnak maguk előtt.
Jövőre az a terv, hogy a magyar gazdaság elkerülje a visszaesést, és a növekedés 1,5 százalék legyen az idei év egészére várható 4,5-5 százalékos GDP-bővülés után
- osztotta meg a magyar kormány várakozásait a tárcavezető. A gazdasági környezet február óta alapjaiban megváltozott a háború és a szankciók hatására, az európai gazdaságok jelentős része hamarosan recesszióba fordulhat - ismételte meg a kormányzati narratívát. Korábban soha nem látott energiaválság bontakozott ki, az energiaárak 10-15-szörösükre nőttek.
Az államháztartás energiaszámlája 4000 milliárd forinttal lett magasabb az korábbiakhoz képest
- hívta fel a figyelmet a sokkoló adatra Varga Mihály. Magyarország stabilitását öt tényező mutatja:
- a foglalkoztatás továbbra is rekordszinten van, a munkanélküliség pedig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban;
- a magyar gazdaság növekedése továbbra is az uniós átlag felett van;
- a magyar adórendszer az egyik legversenyképesebb nemzetközi szinten;
- a beruházások magas szinten maradtak;
- illetve a kormány már évközben hozott olyan döntéseket, amellyel javított az egyensúlyi mutatókon
- összegezte a miniszter. A finanszírozási tervről elmondta, hogy az elmúlt évtized eredményes adósságkezelése tompítani tudja a jelenlegi sokkokat; az államadósság átlagos futamideje 4 évről 6-7 évre nőtt, javult az adósság szerkezete és finanszírozási összetétele is.
Tíz évvel ezelőtt az adósság több mint fele külföldi devizában volt, mára ez az arány 25 százalékra javult, egyúttal a külföldi befektetők 75 százalékos arányát 50 százalékra mérsékelték.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre a várható kamatkiadások ötödét a háztartásoknak fizeti a magyar állam, ez az arány 2010-ben még 4 százalék volt. A lakosság kezében lévő állampapírok aránya az idén némileg mérséklődött, ugyanakkor
Európán belül továbbra is Magyarországon a legmagasabb,
20 százalékos a lakosság részvétele az államadósság finanszírozásában - emelte ki Varga Mihály. Jövőre több sorozatban 4 milliárd dollár értékben terveznek devizakötvény-kibocsátásokat, és devizakötvények visszavásárlása is várható 1 milliárd dollár értékben. A lakossági piacon a termékek egyszerűsítését tűzték ki célul annak érdekében, hogy minél több család kapcsolódjon be az államadósság finanszírozásába - hívta fel a figyelmet a tárcavezető, majd hozzátette, hogy
a finanszírozást az év végén elfogadott helyreállítási program és a megállapodás az Európai Unióval is segíteni fogja.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a központi költségvetés jövő évi nettó finanszírozási igénye 3200 milliárd forint, amelyet 3409 milliárd forint nettó kibocsátás finanszíroz. Az igényt meghaladó összeg a likviditási tartalékokat növeli.
A forint kötvények 1271 milliárd forint értékben, a forint lakossági állampapírok 595 milliárd forint értékben, míg a deviza-finanszírozás 1334 milliárd forint értékben járulnak hozzá a központi költségvetési hiány finanszírozásához.
A változékony piaci helyzetre tekintettel a finanszírozási mozgástér növelése céljából a devizaadósság arányára vonatkozó toleranciasávot a 10-25 százalékról 30 százalékra emelik, az alsó határt pedig eltörlik - közölte a vezérigazgató. Az ÁKK idén kialakított egy új stratégiát a lakossági állampapírokra, amellyel az a céljuk, hogy a 2022-es visszaesés után újból növelni tudják a lakossági állampapír-forgalmazást - emelte ki Kurali Zoltán a sajtótájékoztatón.
Ahogy arról a Frisshirek.hu-n korábban beszámoltunk, Varga Mihály a múlt pénteken jelentette be, hogy zajlik a 2023-ra vonatkozó költségvetés átszerkesztése, amelyet ha a kormány elfogad, az Országgyűlés költségvetési bizottságának is bemutatnak.
A kiemelt kép forrása: MTI / Máthé Zoltán