A jegybank állítja: a hatósági árak fokozták az inflációt
A kormány tavaly november közepén eredetileg azért kezdte alkalmazni a hatósági árak kétes eszközést, hogy a lakosságot és a hazai piacot megkímélje az áraemelkedésektől. Először az üzemanyagra, aztán tavaly februárban egyes alapvető élelmiszerek esetében is bevetette az árstopokat. A jegybank szakértő azonban kimutatatta, hogy összességében ez az intézkedés nem mérsékelte, hanem éppen ellenkezőleg, fokozta az inflációt 3 vagy 4 százalékkal. Az üzemanyag árstopot azóta ugyan megszüntette a kormány, de az élelmiszerek esetében még érvényben van.
A Magyar Nemzeti Bank blogoldalán Balatoni András, a jegybank elemzője egy részletes cikket tett közzé, amelyben vádiratot fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával szemben - foglalta össze az írást a 444. Az
Ársapkák és infláció: mit üzen a múlt és mit mutat a jelen?
címmel publikált szöveg amiatt is született, mert a múlt héten kiderült, hogy az Európai Unióban hazánk inflációja lett a legmagasabb novemberben, amelyről a Frisshirek.hu-n is hírt adtunk. A tanulmány első részének fő állítása az, hogy az élelmiszer ársapkák miatt
a kiskereskedők a nem hatósági áras termékek árát emelték az egekbe.
Magyarázatuk szerint ezzel akarták behozni az árstopok miatt kieső jövedelmüket. A szakértő emlékeztetett, hogy ugyanez a folyamat játszódott le az 1970-es évek Amerikájában. Az úgynevezett helyettesítő termékek - amelyekhez a kifogyott hatósági áras termékek helyett nyúltak a vásárlók - árain lehet leginkább ezt a folyamatot tetten érni.
A kristálycukornak, a sima lisztnek, az étolajnak, a sertéscombnak, a csirkemellnek vagy a 2,8 százalékos UHT tejnek ugyan kötött ára volt február óta,
eközben azonban a porcukor 222, a rétesliszt 146, a sertészsír 215, a karaj 152 a csirkecomb 167, a pulykamell 180, a 1,5 %-os UHT tej pedig 190 százalékkal drágult.
A rögzített árú termékek esetén elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre
- szögezte le a tanulmányban Balatoni András, tehát nem fizettünk kevesebbet, csak más termékek áráért kellett mélyebben a zsebünkbe nyúlni.
Az ársapka által nem érintett termékeknél bekövetkezett áremelkedés kioltotta az 1,2 százalékpontos technikaiinfláció-csökkentő hatását az intézkedésnek
- összegezte a félresikerült intézkedést a szakértő, amelyet alátámaszt az is, hogy az élelmiszerek árai is hazánkban emelkedtek leginkább. A visegrádi országokhoz képest is jelentős az eltérés. A csehekhez, a lengyelekhez és a szlovákokhoz viszonyítva a kenyér 34 százalékkal, a tej, a sajt és a tojás pedig 41 százalékkal intenzívebben drágult. A tanulmány azt is ismertette, hogy
az üzemanyag a kormány által rárakott terhek miatt olyan drága hazánkban, és nem az alapanyag ára miatt.
Az ársapka bevezetése előtt tavaly november közepén 166 forint volt a BRENT olal literenkénti ára, a kivezetésekor pedig 193 forint. Miközben itthon tavaly a hatósági ár előtt 506 forint volt litere, most viszont 632 forint átlagosan.
A magasabb áfán túl az egyéb költségek fokozzák leginkább a különbözetet.
A 444 ehhez hozzáteszi, hogy ráadásul a hazánk kútjait leginkább ellátó Mol orosz olajból finomított termékeket terít szét a piacon, amely még olcsóbb is volt a BRENT típusúnál. Összességében elmondható, hogy
az ársapkák 3-4 százalékkal fokozták az inflációt,
miközben elvileg azzal a céllal születtek, hogy mérsékeljék azt. Az üzemanyag árstopját ugyan pár hete kivezették, de az élelmiszerek esetében áprilisig meghosszabbították a hatósági árakat.
A kiemelt kép forrása: MTI / Szigetváry Zsolt