Új döntést kell hoznia az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) több, az alapos gyanú szerint a Pegasus kémszoftverrel megfigyelt személy ügyében arról, hogy a titkosszolgálat tart-e egyáltalán nyilván róluk titkosított információt, illetve abba az érintettként betekinthetnek-e. Erről döntött nemrég a bíróság – tudta meg a hvg.hu az egyik érintettől, a lap korábbi újságírójától.

Dercsényi Dávid – aki akkoriban, évekkel ezelőtt, a terrorizmussal vádolt Hasszán F.-ről írt cikkei miatt kerülhetett célkeresztbe – azt mondta: az AH mindennemű róla szóló adat megismerését megtagadta.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ezt a döntést a bíróságon támadta meg, és végül a bíróság megállapította, hogy

nem az eljárási szabályoknak megfelelően hozott a titkosszolgálat elutasító határozatot, így új eljárást kell lefolytatni, vagyis ismét foglalkozni kell az adatok megismerésére vonatkozó kérelemmel.

A hvg.hu cikke szerint a jogi helyzet egészen abszurd. A Pegasussal megfigyelt személy a róla szóló, az AH által kezelt minősített adathoz csak megismerési engedéllyel férhet hozzá – de a titoktartási kötelezettség miatt nem adhatja tovább, amihez hozzájut –, viszont megismerési engedélyt csak akkor kaphat, ha biztos, hogy érintett, amit a hozzáférési kérelem megadása igazolna, de azt sem adták meg.

Mint ismeretes, a Pegasus-botrány 2021 júliusában robbant ki, amikor a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat, benne a Direkt36-tal arról számolt be, hogy magyar újságírókat, ellenzékiként beállított üzletembereket hallgattak le az NSO nevű izraeli kibercég Pegasus nevű kémprogramjával, amely okostelefonok feltörésére alkalmas.

Az újságírók az az Amnesty International (AI) jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz. Ebben

több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket a tényfeltáró projekt kutatásai szerint az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országából.

A Direkt36 több mint 300 magyarországi célpontot talált a listán, közöttük volt Panyi Szabolcs és Szabó András, a tényfeltáró portál munkatársai, Csikász Brigitta újságíró, Varga Zoltán, a 24.hu-t is kiadó Centrál Médiacsoport tulajdonosa, Simicska Lajos fia és egyik legközelebbi bizalmasa, a CEU egyik külföldi diákja, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és kilenc másik ügyvéd, egy magyar titkosszolga, illetve Áder János, volt köztársasági elnök és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetői is.

Amint arról lapunk, a Frisshirek.hu korábban már beszámolt, az Európai Parlament vizsgálóbizottsága megállapította, hogy Magyarországon és Lengyelországon kívül még 2 vagy 3 országban nyíltan politikai, és nem nemzetbiztonsági okok miatt használnak kémszoftvereket. Szeptemberben megírtuk azt is, hogy a magyar kormány egy olyan új izreeli szoftvert vásárolt, amellyel a közösségi médián keresztül monitorozhatja a közhangulatot.

Illusztrációs fotó: Pixabay