Komlói dinók újratöltve
Talán meglepőnek hangzik első hallásra, hogy Komlón dinoszauruszok volnának, pedig oly annyira így van, hogy egy új dínó fajként tartják nyilván őket Komlosaurus carbonis néven.
MINDEN ÍGY KEZDŐDÖTT
Komló a kiterjedt bányászatáról vált ismertté, hiszen a Mecsek keleti részén sok évtizeden keresztül komoly kitermelés zajlott. A külszíni fejtésnek köszönhető az is, hogy rengeteg őskori lenyomatra derült fény.
Az első dinókra utaló maradványt még 1966-ban fedezték fel a mecseki Pécs-Vasas kőszénbányájának alsó-jura korú rétegeiben. Kordos László volt az végül, aki elnevezte az állatot Komlosaurus carbonis névre. A dínó első neve Komlóra utal, míg a carbonis magára a szénlelőhelyre. Egyébként ez volt az első dinoszaurusz, amit Magyarország területén találtak.
Hosszabb szünetet követően, 1980-ban a komlói Zobák-akna területén egy meddőleválasztás során bukkantak újabb lábnyomokra. Az igazi áttörés 1988-ban jött el azonban, amikor egy hatalmas kőtömb felületén több száz lábnyom került elő a Pécsbánya határában működött Karolina-völgyi kőszénkülfejtés alsó-jura rétegeiből.
A régészek átkutatták a mintegy 75 m²-es felületet, amelyen több mint 350 lábnyomot azonosítottak. Ezzel egy időben a pécs-vasasi külfejtésben a Földtani Intézet munkatársai is sikerrel jártak, hiszen egy 100 m²-es sziklafelületen 110 lábnyomot tártak fel. A Komló környéki bányák mindeddig a világ leggazdagabb ilyen leletegyüttesének számítanak.
HOGY IS NÉZHETTEK KI A MECSEKI DINÓK?
Sajnos a kutatók azóta sem találtak ezen a területen dinoszauruszoktól származó csontokat, csupán lábnyomokat, így a tudósoknak limitált a mozgástere a Komlosaurus küllemének és életvitelének megismerésében. A 12-18 cm-es három ujjból álló lábnyomok méretéből, formájából, a lépések sűrűségéből azonban sok mindenre lehet következtetni.
Megfigyelték, hogy a több száz lábnyom jól látható csapásokba rendeződött, amiből feltételezhető, hogy a Komlosaurus kisebb-nagyobb csapatokban élhetett. A nyomok vizsgálatából egyértelműen elmondható az is, hogy a komlói dinoszaurusz két lábon járt és a hüllőmedencéjűek csoportjába tartozó faj lehetett.
Mellső végtagjainak nyomai nem találhatók a lenyomatokon, így ezek vélhetően kisméretűek, csökevényesek lehettek. Mindezekből következik, hogy a Komlosaurus valószínűsíthetően ragadozó állat volt.
A tudósok megvizsgálták a lábnyomok méretét, az eltérő lábak lépésközét és az azonos lábak lépéstávolságát, illetve a lépésszögből következő medencerégió magasságát is. Mindezekből már kiszámítható az állat testmagassága. Ennek alapján elmondható, hogy a mecseki dínó kis termetű lehetett, a magassága csupán az 1,5-2 métert érhette el.
HAMAROSAN MINDENKI LÁTHATJA
A komlói József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjteményben 900 millió forintos kormányzati támogatással nagyszabású beruházás indult el, melynek eredményeként az épület tetőterében külön dinoszauruszkiállítás is létrejön, ahol mindenki megcsodálhatja a Komlosaurus lábnyomait. De ebben a 470 négyzetméteres „dinó-projektre” épülő kiállítótérben az intézmény gazdag jura kori leletállománya is helyet kap.
A látványos installációknak köszönhetően a látogatók megtekinthetik majd a 200 millió évvel ezelőtti Mecsek életét. Igazinak tűnő dinoszauruszok közt sétálhatunk, megtekinthetjük majd az ezen a területen egykor húzódó sekély tengerben élő ősnövények és állatok maradványait, de természetesen a mecseki feketekőszén keletkezését és a helyi bányászat gazdag múltját is bemutatja a tárlat.
fotó komloimedia.hu